Angyali vallomás
(Egy skizofrénnek nyilvánított őrült elme emlékirataiból)
Előszó
Aki ezt a könyvet elolvassa, megtudhatja a fájó és egyben megdöbbentő igazságot rólam és istenről. Mert nem azért jöttem vissza, hogy csak várjam, hogy mikor “láttok” meg végre és közben szenvedjek másoktól, mert alakítom a bukott és bűnhődő istent. Hanem, hogy megbocsássatok nekem és fülemnél fogva felemeljétek az ember fiát, ahogy Mózes a kígyót a pusztában és azt mondjátok: gyere és taníts most már érdemben és ne példázatokban és legyél végre jó isten, mert elpusztul a világ. Hiszen aki bűnös volt és megbűnhődött az egyszer megtér és jó lesz és többé nem lesz halál és fájdalom és isten letöröl minden könnyet az emberek szeméről.
Atlantiszon vagyok próbálok segíteni, tanítani de isten erősebb. Látom hogy pusztul minden. Kétségbeesetten felkiáltok: egyszer lerúglak az égről te …..! Valami nagyon csúnyát mondhattam. Az isten láthatta, hogy potenciális veszélyt jelentek számára, ezért sokkal később a zsidók közt reinkarnálódva találtam magam, a rómaiak által elnyomva. Úgy látszik isten mindig elnyomja az észt nehogy kiderüljön róla a turpisság.
Szegény ágrólszakadt gyerek voltam se kutyám se macskám csak egy kis kalyibám volt amiben meghúzhattam magam. Akkoriban udvaroltam egy kis utcai áruslánynak, persze ez nem nagyon ment nekem. Egyszerűen megkérdeztem leszel-e az enyém? Persze nemleges választ kaptam. Kínomban egy sorsfordító dolgot kérdeztem, ami így hangzott: és ha én leszek az isten? Gúnyosan felelt: akkor a tiéd leszek. Ettől aztán dühösen otthagytam. Miért csak akkor? Így nem felelek meg neki? De hiszen én most is isteni szikra vagyok, vagyis egy pici isten, mert őbelőle vagyok. Isten nem nézheti le ennyire a gyermekét egy másik ember által. Ez végtelen dühhel töltött el. Rájöttem, hogy isten – lenézi – semmibe veszi a gyerekeit. Dühömben elhatároztam, hogy csak azért is megcsinálom, bebizonyítom istennek, hogy én is isten vagyok és én leszek az isten legalább egy kis időre itt a földön. Már csak a kivitelezés volt a probléma. Jött egy ötlet, hogy prófétája leszek saját magamnak, és elkezdtem terjeszteni, hogy egy angyal kormányoz majd, igazságban és bölcsességben, hátha így majd én leszek az. Persze kiröhögött mindenki, vagy inkább szánalmasan néztek rám, mint ma a bolondokra.
A sírás határán dőltem le a kunyhómban és ekkor félig magamon kívül elkezdtem gondolkodni. Ha isten jó akkor miért állatok az emberek? Miért ölik egymást? Ha ezt isten csinálja akkor ő sem jó. De hogy csinálja úgy, hogy közben mindenki tiszteli és szereti, úgy hogy közben ”jó” istenként emlegetik. Hogyan vezérli isten az embereket, a gyerekeit? Hiszen Ő küldi a földre őket és azért, hogy rosszak legyenek és bűnösök?
Megvan! Mert a hite az akarata, nem pedig a tízparancsolat és a ”térjetek meg és szeressétek egymást”. Így le sem tud bukni, mert a hit ”láthatatlan”, megtéveszti az embereket, azok meg szeretik. Képmutató! Büntetésből én is olyan isten leszek mint ő, és megleckéztetem az istent, az emberiséget, a zsidókat – akik közt szenvedek, mert állatok – és az egész világegyetemet. „Állatok közt volt és az angyalok szolgáltak neki.”
Én is csinálok majd háborúkat, járványokat, éhínséget, tűzvészt és földindulásokat és még egy csomó pusztulatot amit isten szokott csinálni. És imádkozhattok hozzám is persze hiába, hogy mindennapi kenyerünket ad meg, hogy könyörülj rajtunk és ne vigyél kísértésbe stb.
Ha annyira szeretitek az istent megkapjátok tőlem az ő igazságtalan igazságát, hogy rájöjjetek végre milyen ”megváltó” is ő. Elhatároztam, hogy képzeletben megtervezem az utamat és a jövőt. Nem teljesen voltam tisztában vele, hogy most valójában teremtek, mert a képzelet teremtés. Azt terveztem el, hogy ha meghalok következő életemben először megváltok egy másik bolygót. Ettől aztán isten ”vért fog izzadni”, hogy tudok róla mindent és hogy mikor buktatom le. Így aztán a félelmével – ami szintén hit – ő maga fog küldeni engem vissza a földre így még több energiát adva nekem a nagy terv végrehajtásához. A Földön aztán eljátszom a bűnös istent. Én is csak mutatom, hogy jó vagyok, de nem azt fogom csinálni. Egy technikailag fejlett, új bomló Noé korszakot fogok csinálni és benne én is üldözöm majd a zsidókat. Hiszen isten fia vagyok, vagyis hasonlatos istenhez. A világ pusztulása előtti utolsó pillanatban visszatérek a földre – innen számítva úgy 2000 év múlva – és sorsommal tanítom az istent. Eljátszom milyen sorsra jut ő ha tovább ezt csinálja aztán vagy megmentem a földet mint ”megtért” isten vagy nem. Ide kell hívnom más világok lakóit, hogy az emberiség tudja ki leszek akkor. Ugyanis az lesz a terv, hogy csak én menthetem meg a földet ”belülről” immár valódi megváltást produkálva.
Mert milyen megváltó az isten? Ha már mindent elpusztított - mert túl okos volt az emberiség – mindig hagy az emberekből hírmondót, hogy elmondhassa milyen jó ő, megmentette az emberiséget a végső pusztulástól vagyis ”megváltotta”. A dolognak csak az a szépséghibája, hogy a pusztulást is ő csinálja, mert a hittel ölni is lehet. Ezt hívják ”keresztvetésnek”. Aki még nem ura a saját sorsának (hitének) és nincs megválva istentől az elviszi a keresztet. De a külvilág a hitemnek megfelelően változik, teremtés. Így lehet egy egész bolygót is felfejleszteni „kinek – kinek hite szerint adatik”. Ez is csak a XX. század felfedezése. Ha majd engem is elárulnak akár csak én az istent, azt a keresztet amit rátok vetek (háborúk, járványok)) én viszem el büntetésül és bűnösök közé leszek számlálva. Nem furcsa, hogy Atlantisztól 10000 évig nem volt technikai fejlődés, mert talán isten nem akarta, hogy eszetek legyen pl.: tudás fája. Aztán megjelentem én és 2000 év óta ma már számtalan „csoda” van. Van áram, gáz, kőolaj, autó, repülő, televízió, számítógép, mobiltelefon, zene, csak sorolhatnám. És 250 millió helyett ma már 6 milliárd ember akik átlagban hosszabban és jobban élnek mint valaha. Van agykontroll (hit) van demokrácia, isten féle piramis rendszer helyett pl.: Causescu –Románia. Van egy csomó jó szervezet ENSZ, UNICEF, EU stb. Ezek is azt mutatják, hogy isten vagyis én kezdünk megtérni. Ez a bolygó a világegyetemben mindig is a piramis alján az elnyomottak között foglalt helyet. Fölül vannak a kiválasztottak mint pl.: egy kormányban a rendőrök vagy miniszterek és legfölül van az isten pl.: diktátor, mint a mai tipikus diktatúrákban. A képmutató „szemétládákban”: televízió, naponta nézhetitek a képmutató embereket, diktátorokat, pl.: engem is az istent, évente kétszer is. Húsvétkor és karácsonykor és szerethettek.
Aztán meghaltam a zsidók között és utána valóban egy másik bolygóra kerülve megváltottam azt. Arra emlékszem, hogy ott nem jártak autók és sokan vártak egy helyre. Aztán már csak arra emlékszem, hogy fehérruhás vagyok egy szép világos nyugodt helyen (talán angyal?). Egyedül voltam eleinte - tényleg olyan volt mintha felhőben lettem volna – aztán jöttek a többiek is. Én épp relaxáltam aztán jött egy félelmetes gondolat iszonyatos erővel. Mostmár tudom hogy ez volt isten félelme tőlem, hogy lebuktatom. Ez a gondolat így szólt: egy bolygót megváltok egyet meg tönkreteszek. Aztán erről megfeledkezve egy beszélgetésre lettem figyelmes. A többi angyal beszélgetett: itt van még egy bolygó amit meg kéne váltani (föld). Erre fölpattantam és azt mondtam, hogy majd én. „De nehéz!” – mondta erre az egyik. Először is írok egy szent írást magamra mondtam és már ott se voltam. Aztán már csak arra emlékszem, hogy kőtáblába jövendölöm, vésem saját születésem helyét, időpontját aki mint isten fiaként jön világra. Aztán arra gondolok, hogy akkorát alakítok, hogy több ezer évig fognak dicsőíteni, majd lefeküdtem és a saját halálomat kívántam.
Majd „kis idő elteltével” megszülettem mint a „megváltó” a zsidók várva várt messiása. A gyerekkoromra nem, csak a fiatalkoromra emlékszem. Azt tudtam, hogy ki vagyok: (isten fia) de nem tudtam, hogy én írtam magamra a szentírást. De ha én vagyok isten fia akkor jónak kell lennem, hiszen isten is jó, gondoltam és ott segítettem mindenkin ahol tudtam. Segítettem másnak cipekedni, kimentem a földekre a munkásoknak segíteni. Aztán egy nap véletlenül rájöttem, hogy amiben hiszek az valóra válik és a hitemet tudom irányítani.
Elhatároztam, hogy mindenfelé nagy csodákat fogok tenni. Hát így kezdődött. Mindenki tudhatja ma már, hogy az emberiség erkölcsi morálját tekintve az ószövetség a történelemben semmiben nem különbözik az újszövetségtől csak az előbbit isten az utóbbit isten fia csinálta aki hasonlatos istenhez, hát ez a poén. Mind a kettő alatt volt zsidó üldözés, utóbbinál lásd holocaust, Szodoma, Gomora, manapság meg Hirosima, Nagaszaki. Voltak mindkettőben egyformán háborúk, hódítók, lásd régen Nagy Sándor, XX században meg pl.: Hitler. Voltak időszámításunk előtt és után is járványok meg embertelenségek. Csak ebben a 2. évezredben a „fiú” ezt még jobban csinálta mint régen az isten. Hiába felerősödik az öröklött tehetség és immár az egész bolygóra ki lett terjesztve a „Noé” korszak. De hisz ez isten igazsága.
Ha a föld tönkremegy, hogy fog neki örülni isten hogy elvégeztem a munkáját. Hiába mindig tanul az ember a nagy tanítótól (istentől) tőle láttam és halottam amíg mestere nem lettem az isten igazságának. Istennek tükröt állítottam, hogy lássa milyen is valójában ő és ha a tanító a példakép ilyen akkor ilyenek a gyerekei gyereke is (vagyis képmutató zsarnok) „jaj nektek képmutatók!!!”
Visszatérve az életemre tehát a csodatevések közben rájöttem milyen is az isten „Én ismerem az atyát ti nem ismeritek”. Hiszen vannak is apokaliptikus istenre jellemző megnyilvánulásaim az újszövetségben. Ezért aztán ez volt az egyik első megnyilvánulásom, hogy az igazság felszabadít benneteket, ja a röhögéstől gondoltam ha majd rájöttök, hogy egy porszem ember ugyanazt csinálja az egész bolygón mint az isten vagyis háborúkat, zsidóüldözést stb. Ha úgy szeretitek az istent, hogy közben gyilkoltok, akkor szeressetek engem is a sok-sok halálért. Most már világos hogy istent játszottam el 3 év alatt. (Nem ismeritek az atyát-istent? – pedig mióta veletek vagyok). Vagyis kinyilatkoztam, vagyis elárultam. És ha már elárultam és én voltam jelképesen a földön az isten, aki képmutató akkor engem is el kellet hogy áruljanak. De csak miután „rájött” júdás hogy képmutató vagyok és azt fogom csinálni amit jósoltam (háborúk, járványok) hiszen a földön én vagyok az isten és a hitem az akaratom (kinek-kinek hite szerint adatik) isten csak azért látja előre a jövőt mert tudja mi a hite és hogy ezzel mit fog csinálni. A jóslat is csak hit vagyis akarat és kereszt amit az emberiségre vetettem hiszen ”isten” szájából hangzott el.
Amit nem diktáltam akkor tollba, hogy tanúságot teszek és tanúságot tesztek ti is hogy (istennek) nem a térjetek meg és szeressétek egymást és a tízparancsolat az akarata hanem a hite és hogy bármilyen jó példa és parancsolat esetén sem tudtok megtérni ha isten hite az ellenkezőjére buzdít.
Isten pár embert felemel, hogy lássátok milyen jó is ő, százezret meg nyomorba dönt de senki sem hiszi el, hogy azt is ő csinálja, saját magatokat vádoljátok. Hiszen isten „jó” gondoljátok, csak az hibádzik hogy amíg nem vagytok megválva istentől és nem programozzátok a hiteteket az életre, addig isten küld és programoz benneteket a halálra és szenvedésre, betegségre.
Mert ha okosak lennétek és mindent ti teremtenétek magatoknak jólétet, egészséget, akkor már nem tisztelnétek az istent és ez neki nem lenne jó. Ahogy egy gyereket is lehet szeretetben felnevelni míg felnőtt nem lesz és már nem szorul szüleire, megválik tőlük és önálló életet kezd, de lehet verni is azt a gyereket felnőtt koráig, ahogy az isten ver sokakat. Ha azt mondom isten nem akarja, hogy valamennyien odavesszetek, úgy tűnik milyen jó az isten megment pár embert, de ha azt mondom isten azt akarja, hogy majdnem mindannyian odavesszetek, így már milyen rossz az isten. Szabad akarat még nincs hiszen isten bábjai vagytok. A sorsotokat nem tudjátok befolyásolni hiszen azt isten programozza pl.: küldetés. Ha fejetekre esik egy tégla „véletlenül”, vagy baleset ér titeket azt sem akarjátok. Ha van pozitív hitetek nem érhet ilyen sorscsapás benneteket. Ahogy már említettem júdást én is a félelmemmel küldtem akárcsak isten engem. A félelem is hit csak negatív és valóra válik. „Egyikőtök ma éjjel elárul engem” és ezzel beprogramoztam júdást. Vért izzadtam a félelemtől akárcsak isten, én persze őt alakítva jelképesen. Ez úgy történt hogy egyszerűen megsebeztem a homlokom egy tövissel és színészi képességeim kiaknázva eljátszottam a rettegő istent. És júdás a hitemnek „adott” és elárult engem, így mondják ha a hitünket valóra váltja egy ember vagy külvilág stb. Hiszen minden ember egy pici teremtő isten és mint ilyen mindenkinek a hite a valódi akarata és ha tudtok is vele bánni akkor beszélhetünk szabad akaratról. Valójában kiprovokáltam a végzetem hiszen ez kell hogy történjen a zsidók közt azzal az istennel, aki mindig is üldözte őket plusz előrevetíti a végüket. Kik mások ha nem a zsidók küldjék halálba ezt az istent. Barabás csak isten bábja, áldozata volt, de a főbűnös aki az embereket gyilkossá programozza az maga az isten. Hiszen ki is hangsúlyoztam: bűnösök közé számláltatott az írás szerint. Ma is így van, hogy a leghatalmasabb ember sem „jön le a keresztről” ha a többiek megtagadják, így isten sem. A töviskorona is azt jelképezte, hogy a zsidók tövises lelkű zsarnok királya vagyok. A történelemben sok király adószedő zsarnok volt, sarc stb. Ilyen király az isten is, sanyargatja gyermekeit, a népét. Amikor a mennyek országáról beszéltem, hogy mihez hasonlít, akkor isten birodalmáról beszéltem jelképesen, de lesújtóan. Ekkor is próbáltam nektek bemutatni milyen az isten, de a mai napig nem veszitek komolyan. A feltámadás azt jelképezi, hogy istent megölni nem lehet, mint ahogy az ember lelkét sem, de megtéríteni mindenkit meglehet így istent is szenvedtetéssel, tanítással.
Ez a feltámadás előre vetíti, hogy ezzel még nincs vége a megváltásnak, hogy ez egy két részes megváltás. Hiszen istennek most már a földi képviselőjével általam jót is kell tennie, mert lebukott, szenvedett és megtért. Ez egyértelművé teszi és előre láttatja a II. eljövetelt és annak szükségszerűségét. Hogy megmeneküljön a föld amit még a képmutató kormányzásával elrontott, de nem javíthatatlanul. Valójában isten a sátán, az a hit (kereszt) ami belőle árad a gyerekeire. Nekem soha semmi közöm nem volt a sátánhoz. Amikor azt mondtam: „Bízzatok, mert én legyőzöm a világ fejedelmét” – istenre gondoltam és a saját fegyverét, képmutató igazságát fordítom ellene, míg rá nem jön milyen is ő. Lásd: „Semmi sincs elzárva mi ki ne derülne.” Isten valódi énjét akkor mutattam meg amikor a kofákat ostorral kergettem szét. Ez is azt jelképezi, hogy isten mutatja, hogy jó, de ha előjön a valódi énje, akkor megalázza, elpusztítja gyerekeit. Tehát az „atya” küldött akaratán kívül, és vele egyek-egyformák vagyunk azaz egy vagyok vele. Atya-fiú-szentlélek.
Amikor azt mondtam tanúságot tettem az igazságról erre gondoltam (isten milyenségére). A helytartó is kérdezte: mi az igazság? Hát ez az, minden szép körítés az újszövetségben csak képmutatás. De ha féltek istentől nem szükséges a megváltás. isten megint elpusztít mindent és újra kezdődik minden elölről az „inkákkal”. Ne feledjétek amíg az újszövetség írásban fennmarad az veszélyt jelent istenre, mert előbb utóbb megértitek nélkülem is az egészet. De a szabadságért tenni kell.
„Aratás” és pokolra küldés meg mindenféle ítélkezés nem lesz. Hiszen azt mondtam: „Tanítsatok minden nemzetet az atya fiú és szentlélek nevében mindazok megtartására amit parancsoltam nektek pl.: háborúk, döghalál stb. ezeket ti kiválóan teljesítettétek is. Hiszen „aki nem öli meg anyját apját testvéreit az nem méltó hozzám”, úgy szeressétek egymást továbbra is ahogy én utáltalak benneteket. Hiszen 36 éve megszülettem és azt se mondtátok nekem, hogy böff, kösz te nagy hülye hogy ha már megígérted, vissza jöttél ebbe a földi pokolba. Nemhogy azt, hogy akkor tanítsál vagy valami, vagy azt hogy kösz hogy tönkretetted magad hogy tanítsad az istent.
Tudom, hogy tudjátok már hogy itt vagyok és ki vagyok mégsem tesznek semmit én meg nem akarok úgy meghalni, hogy az emberiség ne tudná meg az igazságot. Különben mi értelme volt megszületnem és élnem ha emiatt a kínos igazság miatt nem lesz felemeltetés és megváltás. Hiszen én mégsem hirdethetem magamról, hogy én vagyok jézus – mert bolondnak néznek – és ezt az igazságot, mert megölnének még egyszer.
A gonosz csak akkor győzhet, ha a jók nem tesznek semmit.
Budapest,
2004. 05. 17.
Elérhetőség: bokli@vipmail.hu